Hurrá, nyaralunk !

A Maros-part

Kérem töltse ki a jelentkezési űrlapot

A pirossal jelzett adatok szükségesek a jelentkezéshez.




Kérem kövesse a formát: 36-20-5363059

Milyen szállást keres?


Milyen ellátás legyen?

Mivel Ön nem járult hozzá adatai kezeléséhez, így a kitöltött űrlapok nem kerülhetnek feldolgozásra.


Tisztelt   !   Hirdetése a következő adatokkal kerül elküldésre:

Név:

E-mail:

Telefonszám:

A választott tó:

Ellátási forma:

Az Ön kiegészítése:

Ezek a szállások érdeklik Önt:

Adatkezelési szabályzatunkat itt megtekintheti:

Balaton

A Balaton

"Magyar elnevezése a szláv „blato”, "boloto" (mocsár, láp, sár) szóból ered, amely viszont a görög "βαλτό"-ra vezethetô vissza. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. "

"A Balaton Magyarország legnagyobb tava, Európa-hírű természeti kincsünk. Legnagyobb mélysége Tihanynál 11-12,5 m, átlagos mélysége 3–4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik, fürdőzésre kiválóan alkalmas. Északi partján a Bakony déli előterét alkotó Balaton-felvidék szőlőkkel, erdőkkel borított hegyei emelkednek. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, nagysága 594 km². A tóban kb. 1800 millió köbméter víz van."

"A Balaton hossza kb. 77 km, szélessége 1,3 km és 14 km között változik. A Balaton parthossza 195 kilométer, s érdekessége, hogy már a rómaiak is szabályozták a vizét. A Balaton mai formáját a 19. században nyerte el a tó partján futó vasúti töltések kialakítása során."

Balatoni este

A Tisza-tó

Tisza-tó

"A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén. Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban telepített új Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással. 1967-1973 között építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld hatékonyabb vízellátása végett. Feltöltése 1978-ban fejeződött be. A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el. "

"A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, amely az Alföld északi részén terül el. 127 km2-én számtalan sziget, holtág, és sekély kis csatorna váltja egymást a hatalmas, nyílt vízterületekkel, jellegzetes, úgynevezett mozaikos tájat formálva. A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, s így 1999 óta az UNESCO Világörökség része. A Tisza-tónál a kikapcsolódás is legalább annyira változatos, mint maga a táj. A természetjáráson kívül a nyugodt strandolástól a vízisportok kipróbálásáig számtalan lehetőség kínálkozik."

"A part mentén hat szabad vízi strandon, valamint Tiszafüreden termálfürdőkben pihenhetünk, míg Abádszalók térségében extrém vízi sportolás, pezsgő éjszakai élet és szórakozóhelyek várják a látogatókat. A különböző mélységű vizeket őshonos halfajták lakják, a horgászat pedig a szabályok betartása mellett engedélyezett. A Tisza-tavi horgászrendet itt tekintheti meg A tó páratlan vadvízi világot rejt, kalandos utazásra csábítva a természetjárókat, minden évszakban más és más szabadidős lehetőséget kínálva. Egész évben válogathatunk az útvonalak között, és bejárhatjuk a vidéket gyalog, kerékpárral, lóháton, vagy csónakba szállva."

Tiszat-tó

A Szelidi-tó

Szelidi-tó

"A Solti-síkság területén fekvő Szelidi-tó mintegy 5 kilométer hosszú, 150-200 m széles, vízfelülete 72 hektár, átlagos vízmélysége 3-4 méter, vize nyáron akár 28°C-ra is felmelegedhet, így fürdõzésre kiválóan alkalmas. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan a gyógyfürdõkkel ellentétben, jelenleg még nem minõsített gyógyvíz, ezért üdülõfalu létesült a környezetében. "

"A Szelidi-tó a tőle 3 kilométerre található Dunapataj nagyközséghez tartozik. A tó és az azt övező szikes rétek és legelők 1976 óta védett területek, melyek a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartoznak. A tavat a még a Duna vize mélyített ki évezredekkel ezelőtt. "

"Már a törökök is felfedezték a tó gyógyító hatását. Vizének gyógyító ereje, annak jódtartalmában rejlett, amely mára sajnos jelentéktelen mennyiségre csökkent. Ezen kívül a tó vízminőségének egyediségét a víz sóösszetétele és annak mennyisége jelenti. Az utóbbi évtizedekben a tó vize jelentős változásokon ment keresztül a dunai vizet szállító csatornával való vízpótlás miatt. A vízpótlással a víz minősége ugyan nem romlik, de szikes eredetű sóösszetétele kissé felhígult."

Tiszat-tó